Időnként szükség volt a legendás magyar kreativitásra

Szerző: admin | 2019-05-03 09:43

Időnként szükség volt a legendás magyar kreativitásra

A nagyközönség még csak pár hete értesülhetett róla, hogy felsőerjesztésű, meggysört dob piacra a Soproni Sörgyár, az Óvatos Duhaj sorozat tagjaként. Az új termék az eddigi visszajelzések alapján könnyen lehet a nyár egyik slágere. Természetesen nem csak a Heineken Hungária Sörgyárak új fejlesztésű Óvatos Duhaj Meggy Ale sörét kóstolhatják meg a Gourmet&Sörfeszt Zamárdi - 2019. augusztus 01 – 04 közt látogatók - ráadásul ezt is csapolva -, hanem a hazai nagy sörgyárak prémium sörein kiül jelentős lesz a Magyar kisüzemű sörfőzdék színes és minőségi választéka is és természetesen lesznek nemzetközi sörfőzdék kézműves sörei is. Most mégis ezt a felsőerjesztésű meggysörről írnánk elsőként.

 

A Heineken biztos kézzel indította el a szezont, arra a sörfesztiválos megfigyelésre alapozva, hogy a világos lágerek után a meggyes sör fogy a legjobban. A soproni innovációs műhely elég nagy titokban tartotta az új Duhajt, kicsit derült égből érkezett szinte. 

A Soproni Óvatos Duhaj Meggy Ale a család negyedik tagja a már korábban is meglévő fekete dobozos Démon, a fehér IPA és a kék APA mellett. Ha a Soproni APA csomagolásának kékje felemás érzeteket keltett, akkor ez a meggypiros doboz eléggé telitalálat. A meggyes sörről elsőként a Szent András jut az eszünkbe, de szinte minden kisüzeminek van meggyes söre, hiszen nem csak a Heinekennél tudják a bevezetőben felvázolt alapigazságot.

Bizony tele van a piac mesterséges aromás, borzalmas meggyes sörökkel, elfintorodik a sörkedvelő még a gondolatukra is, de hát "kézművesként" - majdnem - mindent el lehet adni a búccsuban (sic.), szerencsére már nem sokáig és persze tisztelet a hazai kisüzemű sörfőzdék azon népes táborának, akik a valós minőséget képviselik.

De mit is szeretünk mi magyarok egy meggyes sörben azon kívül, hogy édes? Egy jó meggyes sörben a savanyúság és az édesség szép egyensúlyban van (persze egy lambic-ben más dimenzióban éljük meg a savanyút) és a komlókeserűség és a meggymagos-héjas keserű is szépen harmonizálnak, nem erősítik túlságosan egymást, és nem fordulnak át marcipános, mandulás, "barackmagos" keserűbe.

Egy jó meggyes sör felfrissít és kellemes édes-fanyar utóíz marad utána a szájban, buborékjai inkább apróbbak, nem olyan szúrósak, mint egy szódás szörpé. A kommerszebb piacot eddig a Borsodi égisze alatti BelleVue Kriek és a heinekenes Mort Subite uralta, mindkettő lambic, azaz spontán erjesztésű belga sör, persze nem gyümölccsel, hanem módjával adagolt sűrítménnyel, nem csúcs, de viszonylag jól összerakott úgy nevezett "csajos sörök".

A 0,33-as mintadobozon (a kereskedelemben valószínű a 0,5l-es lesz majd kapható) a szokásos kis történelmi ismertető mellé megkapjuk a Soproni Meggy hozzávalóit is, ami már a nagyipari "bőkezűségről" árulkodik: víz, árpamaláta, fruktóz, meggylé koncentrátumból (7,25%), almalé (1%), citromsav, természetes színezék. De azért ne borzadjunk nagyon el, mert a kisüzemi First Belgian Cherry-jében is van nátrium-benzoát és kálium-szorbát. A 11-13 fokos fogyasztási hőmérsékletet meg nem tudom, honnan szedték a gyárban, de mindenesetre erősen elgondolkodtató, hogy kánikulában a strandon várjunk, amíg a sörünk fölmelegszik a kívánt hőmérsékletre. Ez inkább egy marketinges "mókusvakítás"-nak tűnik, mert előrevetítve a kóstolást ilyen hőmérsékleten már összeragadt a szám az édességtől. A hideg jótékonyan ápol és eltakar...

Összegezve a keservesen megszerzett tudást azt kell, állapítsam, hogy a Soproni Óvatos Duhaj Meggy nemhogy nem reménytelen, hanem ügyes oldalvágással betalált a tutiba, a széles magyar fogyasztói közízlést ismerve kellően népszerű lesz, vagyis az Óvatos Duhaj Meggy - szerény meglátásom szerint - legalább akkora siker lesz, mint a Soproni IPA. (forrás kép és söveg www.beerporn.hu illetve Zamárdi sörfeszt